Közelebb MAGunkhoz. Avagy, egy ideális társteremtő Mandala alkotó nap szösszenetei.

Május utolsó napja. Az első, ideális társ Mandala alkotó nap, csoportban történő foglalkozása. Egyszerűen

benne volt a levegőben, hogy fantasztikus lesz. A többiek nevében is kijelenthetem, hogy az volt. És, hogy mitől volt ennyire csodás? Attól, hogy akik itt voltak, megengedték maguknak, hogy itt legyenek és tanuljanak. Tanuljanak, elsősorban magukról. Tehát a vágy és a hívó szó után a legfontosabb lépés a megengedés volt. Kilépek a komfortzónámból és megengedem, hogy esetleg másképp lássam magam és a körülöttem lévő világot. Olyat csinálok amit eddig még nem, mert mondjuk valamelyik félelmem meggátolt benne. De a szív hívó szava erősebb a félelemnél és belevágok. Aztán mikor visszanézek, hálás vagyok magamnak, hogy megtettem, mert a tapasztalás által sikerült rálépnem egy új útra, ami még közelebb visz ahhoz, hogy jobban megismerjem és szeressem magam. Hogy el tudjam fogadni azt amilyen eddig voltam/vagyok. Hogy tudatosítsam magamban, mindenért én vagyok a felelős ami az életemben történt és hogy ezt meg is tudjam bocsátani magamnak. Igen, megbocsátani. Ha ez sikerül akkor valóban csodák történnek. 

Ahhoz azonban h tudjam, hogy mi az amit szeretnék, először tudatosítanom kell, hogy mi az amit nem . Ha ezt látom, márpedig látom, mert onnan tudom, hogy nem szeretném, hogy már megtapasztaltam az életemben. Sőt! Előfordulhat, hogy már be is sokaltam ezektől a tapasztalásoktól (esetleg többször is). Ha ez megvan és azt is tudatosítom, hogy mit szeretnék, akkor már van erről egy képem. El tudok indulni az úton. 

Pontosan ezt történt a tegnapi foglalkozáson is.  Tudatosítottuk a nem szeretném és a szeretném dolgokat. Most elsősorban célzottan egy társkapcsolatra irányulóan. Jó móka volt, hatalmas felismerésekkel, hogy mekkora tükröt is tartottak eddigi kapcsolataink elénk amibe sikerült most belenézni. Hogy melyik élethelyzet és szituáció mit is akart tanítani, hogy mit hoztam otthonról amit azért csinálok mert ezt tanultam meg és észre sem veszem, hogy ezt csinálom, mert eddig nem láttam. Ezek által a felismerések által sikerül meglátni, hogy min kell dolgozzak saját magamon, hogy mégegyszer ne lépjek bele abba a "gödörbe". Csodálatos volt látni, ahogy a csoportban résztvevők tapasztalatai rávilágítottak egymás tapasztalataira és segítették felismerni azt. Egységként működött az egész. Ezek után már csak hab volt azon a bizonyos tortán a Mandala megrajzolása és megfestése. Teljesen más szemszögből történt most ez az alkotás. Megkértem mindenkit, hogy úgy tekintsenek az alkotásukra mintha az az új kapcsolatuk lenne. Figyeljék az érzéseiket közben. Nem véletlen amit érezni fognak. A rajzolás rész olyan volt mint a kapcsolat eleje, amikor még minden könnyedén megy, még ha kicsit nehézkesen indul is. ( Emögött is félelem van) A dolog főleg a festés részénél vált jelentőssé, mert a selyemfestés elég jól tükrözi az élethez való hozzáállásunkat. Megkértem őket figyeljék erősen, hogy mi van akkor amikor nem úgy sikerül a festés ahogy azt eltervezték? Milyen érzéseket vált ki belőlük. Mi történik ha nem az van amit én szeretnék? Mennyire tudom ezt elfogadni, majd javítani rajta? Van képem a megoldásról? Van igényem arra hogy kijavítsam? Mennyire fogadom el és szeretem magam közben? Ilyen és ehhez hasonló érzeteket figyeltünk közben. A nap végére természetesen mindenki egyedi és csodálatos alkotással térhetett haza. 

És hogy mi köze ennek az egésznek az ideális társhoz?

Neked kell saját magad ideális társává válnod ahhoz, hogy ideális társad lehessen. Csak azt várhatod el a másiktól ami már benned is megvan. A másik mindig egy tükör, egy segítő aki rávilágít arra, hogy hogyan is tudnál még jobb lenni saját magad számára. 

Köszönet és hála mindenkinek aki engem is hozzásegített, hogy énis kilépjek a komfortzónámból. Köszönöm magamnak is hogy hallgattam a szívemre és tartottam egy ilyen foglalkozást. Hísz ha nem teszem, sosem tudom meg, hogy képes vagyok rá:-)

Ha szeretnél hasonló foglalkozásokon rész venni akkor a blogon mindent megtalálsz ami aktuális. Ajánlom figyelmedbe nagy nagy szeretettel a Tükörlabirintus önismereti napot, ami szintén még közelebb visz magadhoz, ha megengeded magadnak:-)